• Megjelenítés

andrás bence

Bebizonyították, hogy mindig is a politika tette tönkre a pénzünket

Arról mindenki hallott már, hogy a történelem során mennyire sokféle pénz értéktelenedett el, vagy éppen ment teljesen tönkre. Azt viszont kevesen értik, hogy ennek pontosan mi is volt az oka. Egy friss kutatás 600 évnyi adatot gyűjtött össze, hogy megválaszolja ezt a kérdést. Úgy találták, hogy a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem az olyan újítások vezettek a pénzek elértéktelenedéséhez, mint például a fedezet nélküli fiat pénzrendszer bevezetése. Sokkal inkább a politika tehet az egészről. Hatalmasak az országok közötti különbségek, és ott ahol kevésbé volt kordában tartva a hatalom, jóval gyorsabban értéktelenedett el az emberek pénze.

Hihetetlen, hogy még a CIA sem tudja a legalapvetőbb tényeket Észak-Koreáról

Észak-Korea a világ egyik legrejtőzködőbb és legzártabb országa, ahol máig rendkívül szigorúan tartják magukat a tervgazdálkodáshoz. Változás csak iszonyatosan lassan történik az országban, például súlyos életeket követelő éhínség kellett ahhoz, hogy szemet hunyjanak a lakosok önellátásra irányuló kisvállalkozásai felett. Több jelentés szerint is Kim Dzsongun színrelépése további gazdasági liberalizációt hozott, de az ország működését igazából máig nem ismerjük rendesen. Nem tudjuk azt sem, hogy pontosan mennyire fájnak nekik a gazdasági szankciók, és hogy vajon tényleg emiatt ültek-e tárgyalóasztalhoz Donald Trumppal. Ha igazán a mélyére ásunk a dolgoknak, akkor kiderül, hogy még csak az sem világos, egyáltalán mekkora a gazdaságuk mérete. A CIA egészen viccesen 10 milliárd dollárra kerekítve ad rá becslést.

Komplikált a kapcsolatod? Akkor te nagyon befolyásolható vagy

Közösségi hálók + okostelefonok + gépi tanulás = egy új korszak. Az a fajta digitális tér, ami az elmúlt évtizedben körénk épült, teljesen megváltoztatta az életünket. Az iphone-on görgetett Facebook új "központi idegrendszert" hozott létre az emberek számára, aminek a következményeit máig nem értjük teljesen. Ugyanakkor jelentős kutatásoknak hála egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy feltérképezzük az online emberi viselkedés törvényszerűségeit. Sinan Aral, az MIT kutatója ennek a kapcsán mesélte el, hogy jelenleg hol állunk. Az okozati szálak kreatív feltárásával már egészen sokat tudunk az álhírek terjedéséről, vagy éppen arról, hogy milyen módon befolyásolhatóak az emberek.

Professzor Sinan Aral a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon, hogy átvegye a neki ítélt Herbert Simon-díjat.

Borítékolható volt a magyar ellenzék leszereplése

A magyar ellenzék választási eredményét idén is egészen pontosan, átlagban hibahatáron belül, jelezték előre a közvélemény-kutatók, vagyis teljesen érthetetlen, ha ez őket megint sokként érte. Már az elmúlt két évtizedben is azt láttuk, hogy az ellenzéki pártok szereplését viszonylag jól lehetett előre látni, a kutatók inkább a győztes párt tényleges erejét szokták félremérni. A nagy médiavisszhang ellenére, óriási tévedésről most sem volt szó: átlagosan 5 százalékponttal lőtték félre a kormánypártot. A szakértői módszereket ugyanakkor át kell majd gondolniuk, ugyanis a nyers mérési eredmények valójában kisebb hibát eredményeztek volna. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az áprilisi választásra készített előrejelzések pontosságát, illetve áttekintjük a múltbeli eredményeket is. A fő tanulság az, hogy egyáltalán nem végeznek rossz munkát a hazai közvélemény-kutatók, ezért érthetetlen a magyarok bizalmatlansága.


A választási előrejelzések történelmi hátterét, illetve főbb módszertani kihívásait ebben a cikkünkben mutattuk be:
2018.06.04 16:35 Ők ezért látták előre a választási eredményt

Ők ezért látták előre a választási eredményt

A választások kimenetele, ha nem is tökéletes pontossággal, de előrejelezhető. Ugyanakkor csúfos lebőgések sora kellett ahhoz, hogy megtaláljuk a dolog tudományos módszerét. A máig előforduló hibákért már nem a statisztikai megközelítés okolható, mint a 20. század első felében, hanem sokkal inkább az emberi válaszadás furcsa természete. Előfordul ugyanis, hogy a megkérdezettek nem azt mondják, amit igazán gondolnak, vagy még inkább nem is mondanak semmit. Megtagadják a válaszadást, ami torz eredményhez vezet, ha a véleményük érdemben különbözik a válaszolókétól. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan nőtte ki magát tudománnyá a választások előrejelzése, és hogy mik azok a problémák, amik máig fejfájást okoznak a véleményünkre kíváncsi kutatóknak.

A magyarok borzalmasan sokat isznak - Mutatjuk a rangsort

Nagyon sokat isznak a magyarok, különösen a férfiak. Több mint havi egy liter tiszta szesz jut minden 15 évesnél idősebb honfitársunkra, amivel a világrangsorban a nyolcadik helyen állunk a WHO szerint. A minket éppen megelőző, főként kelet-európai, országok egyébként pusztán a világ lakosságának a 3 százalékát teszik ki, vagyis bárhogyan is nézzük, nagyon elöl vagyunk italozásban. Az alábbiakban a WHO legutóbbi globális kutatása alapján tekintjük át a magyarok alkoholhoz való viszonyát.

Ha büntetés jár érte, akkor hirtelen a magyarokat is érdekli

Több mint egy évtizede nem mutattak akkora érdeklődést a magyarok az adatvédelmi témák iránt, mint most. Ez feltehetően nem véletlen, ugyanis az ezzel kapcsolatos uniós szabályozás, a GDPR, éppen a napokban élesedett. Az egész világon azt látjuk a Google keresési statisztikái alapján, hogy az embereket elkezdte érdekelni a téma. Jó kérdés, hogy mindezt csak a szigorú szabályok életbe lépése, vagy úgy általában az elmúlt időszak adatbotrányai okozták. Itthon egyedül az elmúlt pár hónapban, a GDPR bevezetéséhez közeledve, látunk érdemi változást. Valószínű tehát, hogy a magyarok érdeklődését kizárólag a szabályok (és a lehetséges büntetések) keltették fel.

Kiszámolták, melyik ország a legnagyobb Nobel-díj termelő

A világ legtöbb Nobel-díjával az Egyesült Államok büszkélkedhet: összesen 368 medáljuk van. Ezt főként annak köszönhetik, hogy rengeteg bevándorló tudóst fogadtak be a viharos 20-ik század során, csakhogy ennek a hatása nem tarthat örökké. Egy friss kutatás szerint már ma sem képesek annyi Nobel-díjast kitermelni, mint korábban, és fokozatosan lecsúszhatnak a "trónról". Ráadásul, ha az egy főre jutó medálokat tekintjük mérvadónak, akkor már most sem ők a befutók. De akkor ki lehet?

A forint-előrejelzés egy nagy kamu

Itthon mindenkit érint a forintárfolyam változása, ezért óriási érdeklődés övezi a mostanihoz hasonló, mélypontot jelentő, eseteket. Ilyenkor azt szokták kérdezni, hogy meddig mehet még az árfolyam, a profik pedig készséggel válaszolnak is. Pedig igazából fogalmuk sincsen. Ez az állítás csak azért tűnhet durvának, mert nem elég köztudott a forintárfolyam előrejelzéséről, hogy az bizony nem olyan, mint egy időjárás-jelentés. Sokkal rosszabb nála. A tudományos vizsgálatok szerint már az is rendkívül meglepő, ha egy módszerrel a véletlen bolyongást le tudják győzni. Árfolyamszintek konzisztens eltalálásáról pedig eddig senki nem tett le értékelhető bizonyítékot az asztalra. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a "bemondások", amik sokszor ellenőrizhetetlen (vagy nem létező) módszerrel készülnek. Ideje hát átbeszélnünk, hogy mennyire is problémás a forintárfolyam előrejelzése, illetve hogy a valóban tudományos módszerekkel mire mentünk eddig.

Példátlan lépés az italozás ellen - Rövidebb leszel, ha rövidezel

Mindenből megárt a sok, de az alkoholból különösen. Az emberek többsége mégis fittyet hány az ajánlásokra, és nyakló nélkül italozik, aminek aztán meg is van a következménye. A britek esetében például évente több mint hétezren halnak meg emiatt. Az évi 500 korsó sörnek megfelelő alkoholfogyasztásukkal (per fő!) előkelő hellyel bírnak az alkoholizmus világrangsorában, de még közülük is kiemelkednek a skótok. Ezt a helyzetet megelégelve úgy döntöttek, minimumárat szabnak ki az italok alkoholtartalmára idén májustól. Így a tipikusan olcsó, erős italok jelentősen megdrágultak, ami a reményeik szerint sokakat kijózanít. Ha sikerrel járnak, az például szolgálhat a magyarok számára is, akik nem mellesleg még a briteknél is többet isznak.

Mivel foglalkozol? Mutatjuk, mekkora eséllyel veszi el egy robot a munkádat

A robotok elveszik a munkánkat, és ez már nem pusztán a sci-fik világa. Az elkövetkező egy vagy két évtizedben akár az állások fele is érintett lehet. Nagy különbségek vannak ugyanakkor abban, hogy mely munkát mennyire képes egy robot átvenni, illetve hogy ebben mennyire érintett egy ország. Szlovákiában például kétszer valószínűbb, hogy robotok miatt veszíti el valaki a munkáját, mint Norvégiában.

Azt hiszed, hogy 5 év múlva jobb lesz az életed? Van egy rossz hírünk

Hol látod magad öt év múlva? Eléred ezt is, meg azt is, és boldogabb leszel, igaz? Hát el kell, hogy keserítsünk: nem leszel. Egy 166 országra kiterjedő kutatás szerint az emberek irreálisan optimisták a jövőjüket illetően. A Föld minden táján azt gondolják, hogy öt év múlva jobbra fordul az életük. Pedig nem fordul. Helyette a fiatalkori optimizmusuk fokozatosan kiveszik, hogy aztán 65 éves korukra már ne is várjanak többet az élettől. Ez minden országban így van, noha a dolog lefutásában, illetve a konkrét szintekben jelentős különbségeket látni. Kiderült például, hogy a gazdagabb országokban jobban érzik magukat az emberek, vagyis a pénz mégiscsak boldogít. A középkorúak viszont átmenetileg kiábrándultságot éreznek az ilyen országokban is, vagyis U-alakú az életük során a jóllét grafikonja. Nálunk, Kelet-Európában ez kicsit másképp van: itt az idősek vannak elkeseredve, noha az elmúlt években azért valamit javult a közérzetük. Nade mi a különbség a férfiak és a nők között ezen a téren? Cikkünkből a jelenség részletes bemutatásán túl ez is kiderül.

Hány éves vagy? Megmondjuk, hogy mennyire kell neked a pénz

Érdekes módon nem a pályakezdő fiataloknak a legfontosabb a plusz pénz, hanem a már középkorukban járó embereknek. Legalábbis erre jutott Angus Deaton, Nobel-díjas közgazdász egyik friss kutatásában, amiben a jóléti közgazdaságtant vette górcső alá. A különféle befolyásoló hatások kiszűrésével még az is kiderült, hogy általában a férfiak azok, akik jobban értékelik a magasabb jövedelmet.

Ez egy nagyon is komoly kérdés: lemondanál ötmillió forintért az internetről?

10 ezer forintért egy hónapra letennék a Facebookot, de az e-mailezésről vagy a Google-keresésekről már csak milliókért mondanának le hosszabban az emberek. Egészen konkrétan majdnem 5 milliót ér az embereknek a keresőoldalak használata egy friss kutatás szerint. A pontos számoktól függetlenül is egyértelmű, hogy óriási értéket tulajdonítunk az olyan internetes alkalmazásoknak, amiket mással csak nagyon körülményesen lehetne helyettesíteni. Mindez jól rávilágít, hogy ezek a többnyire ingyenes termékek valójában mennyire értékesek is a számunkra, miközben a GDP-ben nem vesszük őket számításba.

Még az ufók is látják, hogy nő a gazdaságunk

Ha valaki az űrből ránéz a Földre, akkor az éjjeli fények változásából egészen pontosan felmérheti, hogy miként megy odalent a gazdaság. Mindez ráadásul nem pusztán valami haszontalan érdekesség, hanem remekül használható a GDP-növekedés helyettesítésére olyan országokban, ahol azt megbízhatatlanul mérik. A fejlődő világban ezzel sokszor a hivatalostól merőben eltérő számok jöttek ki, néhol még a változás irányát is felülírva. Immár tehát nem kizárólag a természettudósok privilégiuma a világűrbeli fények elemzése, noha a közgazdászok azért egyelőre csak a Földre figyelnek.

Most megtudod, hogy okosabb-e nálad a saját agyad

Tudsz logaritmust számolni? Ha nem, akkor az agyad okosabb nálad. Egyre több bizonyíték van rá ugyanis, hogy az agyunk az ingereket, amelyek sokszor exponenciálisan változnak, logaritmikus skálán kezeli. Feltehetően azért csinálja ezt, mert így a relatív (százalékos) hibákat minimalizálja a számunkra, hogy könnyebbé és biztonságosabbá tegye az életünket. Mindezt az MIT kutatói az információelméletből vett technikákkal demonstrálták, és az egész jól illik a pszichológiai kutatásokból származó adatokra. Ehhez azt már csak mi tesszük hozzá, hogy az agyadon túl saját magadnak is érdemes megérteni a logaritmus fogalmát, hiszen a használatával sokkal átláthatóbbá válnak az exponenciálisan alakuló gazdasági és pénzügyi idősorok. Ez utóbbi praktikára már nem az evolúció, hanem mi emberek jöttünk rá.

Miért gondolják a buta emberek okosnak magukat?

Találkoztál már olyan emberrel, aki mindig a legnagyobb határozottsággal szajkózza a saját butaságát? Nem vagyunk meglepve, ha igen, hiszen ez nemcsak, hogy gyakori jelenség, de még a területek közül sem válogat. Legyen szó tudományról, vezetésről, vagy éppen csak egy szöveg értelmezéséről, valamiért mindig van, aki a teljes sötétségből is büszkén magyaráz. Kutatásoknak hála, immár értjük az okát. Egy kognitív torzítás hatására minél kevésbé ért valaki egy dologhoz, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását. Méghozzá azért, mert a hozzá nem értés ellehetetleníti a helyes önértékelést is. Ha tehát legközelebb ilyen emberrel találkozunk, ne boruljunk ki, csak vegyük észre, hogy a Dunning-Kruger-hatással állunk szemben.

Kiderült, hogy ahol a légiók masíroztak, gazdagabb lett mára a környék

Gondolnád, hogy a Római Birodalom úthálózata még kétezer évvel később is fontos? Egy friss kutatás szerint láthatóan jobban fejlődtek azok az európai térségek, amiket egykoron a katonai célokra kiépített római utak kereszteztek. Azt már egy ideje tudjuk, hogy makacsan tartósak tudnak lenni a fejlettségbeli különbségek, de hogy a rómaiaknak köszönhetné temérdek város a gazdagságát, sokaknak meglepő lehet. Márpedig az erre vonatkozó bizonyítékok egészen meggyőzőek: pont ott sűrűbb ma is az úthálózat és intenzívebb a gazdasági aktivitás, ahol egykor a római légiók masíroztak.

Ezek után ki merészeli még azt állítani, hogy kamu a közgazdászok munkája?

Meglehetősen elterjedt dolog a közgazdászokat leszólni, a tudományukat pedig megbízhatatlannak beállítani más területekhez képest. Azon túl, hogy az ilyen összehasonlítás nem igazán fair a vizsgált jelenségek különböző természete miatt, még csak nem is igaz, hogy a közgazdaságtan annyira megbízhatatlan volna. Amióta replikációs válságról beszélnek a tudományos világban, a közgazdászok is nekiálltak a legrangosabb folyóiratokban megjelent kutatásaik megismétléséhez. Egy ilyen szisztematikus vizsgálat arra jutott, hogy nagyjából a kétharmaduk átmegy a teszten. Noha van tér a fejlődésre, ez éppenséggel jelentősen magasabb arány, mint amit például a pszichológiában vagy a rákkutatásban találtak.

Korábbi írásunkban bemutattuk, hogy pontosan miféle válsággal is áll szemben a tudomány, az alábbiakban pedig ezen belül a közgazdaságtudomány helyzetével foglalkozunk.
2018.04.04 11:01 Amire azt hitted, hogy megvan a válasz, most kiderült, hogy kínos tévedés

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyik napról a másikra felsorakozott a kínai hadsereg – Nyakunkon a következő nagy háború?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility